A nemrég meggyilkolt Bándy Kata apropóján sokan felvetették a halálbűntetés visszaállítását. "Szemet szemért, fogat fogért!" De ha belegondolunk, tényleg ez lenne a megoldás? Véleményem szerint léteznek sokkal roszabb büntetések is a halálnál, amit a köztünk járkáló kegyetlen gyilkosok jobban megérdemelnének. Léteznének olyan törvények, aminek hatására kevesebben kezdenének a bűnözői "karrierbe" Íme egy történet az általam elképzelt halálbüntetésről:
Rabruhás lábak koptatják a börtön folyosólyát. Az elítélt szótlanul lépked a maszkos, fegyveres őrök kíséretében. Fején csuklya, kezein és lábain láncok. Az egyik őr fejében épp az jár: "...én kísérem vesztőhelyére AZ ELSŐT". 2014-ben végül a nemzetközi egyezmények és heves tiltaltakozások ellenére is Magyarországon ismét bevezették a halálbüntetést. Kiss János 2012 december 24-én délelőtt brutálisan megverte Nagy Esztert, egy várandós nőt, aki családjához tartott épp hazafelé. A nő a magzatával együtt a helyszínen életét vesztette. Kiss Jánosnak csak a táskája kellett, de a nő nem engedte, könnyen gömbölyödő pocakja ellenére sem. De János végül felülkerekedett és ütötte, rúgta, ahol érte, még akkor sem hagyta abba, mikor Eszter már rég elejtette táskáját. Családja legszomorúbb karácsonyát okozva ezzel.
A rendőrség pár nap alatt elfogta a tettest, akit drogos mámorban találtak meg egy külföldre tartó vonat WC-jében. A közvélemény nyomásának immár engedni kellett. És a Parlament a következő évben heves viták során elfogdta, hogy 2014-re visszaállítják a halálbüntetést és AZ ELSŐ halálraítélt Kiss János lesz. Nem ez volt az első "balhéja", ült ő már a 37 éve alatt jó párszor a börtönben. Ma ült utoljára...
A börtön előtt egy nagyobb csoport tüntet. A tettes hozzátartozói, az ellenzéki politikusok és különböző jogvédők. Tőlük kicsit távolabb az ő ellentüntetőik is megjelennek, akik kitörő örömmel várják a tettes utolsó perceinek végét. Közöttük kisebb csoportokban készenléti rendőrök, akik feszülten figyelik, hogy történik e valami, amiért elzavarhatják a folyton óbégató tömeget. Számukra öröm az ürömben, hogy ha valakt be kell vinni rendbontásért, akkor legalább nem kell messzire menni.
Amerikai mintára készült az első vesztőhely, egy szíjjakkal teli ágy, mellette a börtönkórház orvosa várja, hogy beadhassa a halálos mérget. A leláncolt rabot behozzák az őrök, felfektetik az ágyra, majd jó szorosan odaszíjjazák. Kiss János nem mozdul... ebben a percben nem tudni kinek ver hevesebben a szíve, a kivégzőosztagé vagy halálraítélté, hisz ilyen "élményben" még egyiküknek sem volt része. Egy hatalmas plexifal mögött fényképek ezrei készülnek, kamerák erdeje veszi az eseményt. Az ágyat megdöntik és a kamerák felé fordítják, az őr leveszi a gyilkos fejéről a csuklyát, az orvos beadja a halálos dózist, egy pont erre a célra kikevert méregből. Kiss János arcán flegma vigyor látszik és az utolsó szó jogán míg ajkai engedik így szól:
- Van elég haverom odakint, akik megbosszulják az én halálomat is. Ők sem jobbak nálam: lecsúszott, drogosok, betörők és rablók. De ők még szabadok és köztetek járnak, vagy hamarosan szabadulnak innen, némelyik szívesen végezné a kameráitok kereszttüzében MÁSODIKKÉNT vagy HARMADDIKKÉNT!!!. Az igazi mészárlás még csak ezután kezdő...
És ezzel Kiss János, a brutális anyagyilkos arcára ráfagyott az utolsó szó. Kivégezték az első halálraitéltet 1988 óta, de odakint az emberek mégsem érezték magukat jobban. Sejtették, hogy a gyilkosok nem fognak elfogyni az utcákról... sőt látták, amint Kiss János, a drogos senki élete utolsó órájában médiasztár lett. Mondata hosszú évekig fog csengeni még a fülekben, talán még a történelem könyvek lapjáig is eljutnak. Melyik magából kivetkőzött, antiszociális söpredék ne álmodna hasonló befejezésről ?! ?! ?!
