Időnként meghallgatom Szaniszló Ferenc monológjait hála annak a magasságos "Jutúbnak". Közben enyhe szorongást kezdek érezni, majd végül depressziót. Ahogy Szaniszló Ferenc a "nemzet megmondóembere" komoly arccal darálja a kamerába, hogy minket magyarokat mindenki ki akar irtani... és féligazságokkal bizonygatja, hogy mindenki ellenünk akar összefogni... mert mi magyarok olyan eltaposni való és utálatra méltó népség vagyunk, hogy Izraeltől - Venezueláig mindenki a vesztünket akarja. És egy gonosz háttérhatalmi, világméretű, szabadkőműves "gépezet" azon munkálkodik, hogy nekünk rossz legyen... sőt nem is rossz, borzalmas!!!
... akarva akaratlanul is olyan érzés támad bennem, hogy Szaniszló Ferenc által felvázolt ellenségeinkre ökölrázva vicsorogjak. És árgus szemekkel figyelve azon görcsöljek, hogy vajon az én környezetemben ki az aki ellenség és hogyan gátoljam meg őt a magyarság kiirtásában. (Bevallom őszintén, 10-15 éve, lázadozó kamaszként még fogékony voltam az ilyen szavakra). De ma már szerencsére hamar felülkerekedik bennem egy másik érzés, ami azt mondja: "Én nem akarok ezen görcsölni, nem akarok "megmondóemberek" által ellenségnek kikiáltott bohócokat gyűlölni!!!" Én nem hiszek abban, hogy létezik egy magyarpusztító háttérhatalom, akik zsidókkal karöltve akarnak minket eltaposni, mert irigyek ránk, vagy csak úgy utálnak minket, mert olyanok. És remélem, én sem leszek ettől még országrontó "judeo-bolsevik", "liberál-komcsi", csak mert nem egyezik a világnézetem Szaniszló Ferencével. Mert én nem szeretnék ilyen depresszív gondolatokkal kelni és feküdni nap mint nap. És ha pl.: két hét múlva rám zuhan egy villanymozdony, akkor nem hiszem, hogy megérte volna erről győzködni (ellenségesen) egy magát liberálisnak valló bölcsészhallgatót, holott lehettünk volna jó cimborák is és talán nem zuhan rám a villanymozdony sem, mert éppen abban a pillanatban nem egy omladozó vasúti híd alatt veszteglek egy forgalmi dugóban, hanem egy jó sör mellett próbáljuk világnézeteinket közösen és értelmesen megvitatni. Igen... az élet ennyire bonyolult és érdekes bír lenni, már csak ezért sem érdemes így leegyszerűsíteni, hogy... Vagyunk mi, a szent és tiszta magyarok, na meg a gonosz világhatalmi cionista ellenség. És ugyanez igaz az éjjel nappal náci-fasisztázókra is, akik szintén beragadtak egy rémálomvilágba, ahol megvan a maguk kis ellensége, akit lehet gyűlölni, köpködni, de félelmeiket megérteni és segíteni rajtuk soha!
Szaniszló Ferenc idén Táncsics díjat kapott, amiről aztán egy korábbi monológjaihoz hasonlatos ellenségképekkel, némi duzzogással és mártírkodással teli pátoszos beszédében le is mondott. Ez a díj a kiváló teljesítményű újságíróknak jár, amit már lassan 10-15 éve az éppen aktuális politikai hatalom hűséges megmondóemberei kapnak. Vagyis azok az újságírók. akik most Szaniszló díjazása végett önként adják vissza a Táncsics díjukat, azok is kb.: ugyanennyire becsülik meg ezt a kitüntetést. És Szaniszló is bevallja beszédében, hogy azért mostanában több esélye volt megkapni ezt a díjat, még ha saját bevallása szerint meg is lepődött ezen.
Szaniszló beszédeiben komoly bírálatokat "pofázik" mások felé (féligazságokat felhasználva), azután pedig összevont szemöldökkel csodálkozik, hogy azok dacosan "visszapofáznak". És kvázi ezzel bizonyítja, hogy "a farkas egy gonosz állat, mert ha piszkálom akkor megharap. És különben is a farkas természeténél fogva megtámad más állatokat, sőt még embereket is tehát a farkas egy gonosz állat!!!".
De persze néhol érdekes és elgondolkodtató dolgokról is beszél, viszont olyan kontextusban, hogy azt az egyszerű közönség nemzetfenyegető tragédiának fogja fel. Ezzel el is érkeztük oda, hogy Szaniszló Ferenc valójában csak egy jó behatárolható rétegnek célozza beszédeit. És nem törekszik arra, hogy mondanivalóját sokkal szélesebb társadalmi rétegek is képesek legyenek befogadni. De neki ez a nem éppen jelentéktelen réteg is megteszi, akik bármi rosszért a háttérhatalmat hibáztathatják, akik pedig nem értenek velük egyet, azt pedig az ellenség bérencének tekintsék. És nem is törekszik arra, hogy párbeszéd alakuljon ki egymástól látszólag távol lévő emberek között. De nincs is ebben semmi különös, hisz, így fogékonyak lesznek bizonyos könyvek, újságok, szolgáltatások...stb. megvételére, amiket az Echo-Tvben reklámoznak. Valahol ők is célközönséggé válnak csak épp politikai téren.
Érdekes módon Szaniszló is hasonló elven működik, mint a bulvármédia, csak politikai síkon. Nála is fontos, hogy hétről hétre megdöbbentő dolgokat mondjon. Olyan dolgokat, amik képesek megzavarni a nyugalmat és erős érzelmeket (félelem, düh, keserűség) kiváltani. Ez pedig vonzza a hallgatóságot, akár követő, akár ellenző, de eléri, hogy róla beszéljenek és hogy most a Táncsics díj kapcsán is körülötte folyjon a cirkusz. Akik pedig most oly bőszen tiltakoznak azoknak azt üzenem: kicsit mélyedjenek el abban milyen folyamatok vezettek idáig és gondolkodjanak el azon van értelme +1 ellenséget generálni, aki alá minél jobban adják a Szanisz-lovat, annál elszántabban nyargal vele ?!?!? Kérek mindenkit, ne Szaniszlót szidják, hanem azt a mocskos közeget, ami képes volt neki közönséget teremteni. És kérem a másik oldalt is, hogy az észrevételeimért ne süssék rám azonnal a nemzetpusztító háttérhatalmi bérenc billogját. Tiszteletben tartom mindenki véleményét, csak ne kötelezzenek rá, hogy egyetértsek vele.
